Ma eszembe jutottak Jehova tanúi és az ők kis (földi) "szekerük", amikre a buszmegállókban, utcákon, utca sarkokon a különböző, szervezeti kiadványaikat pakolják. Legfelül óriási betűkkel ki van írva, hogy INGYENES bibliatanulmányozás. Ha jól emlékszem, az INGYENES van legnagyobbal írva, mert hát azért mégis csak emberek vagyunk, kinek ne lenne csábító az, ami INGYENES?
Valójában sokaknak, ahogy megfigyeltem. Úgy értem, sose látok egy érdeklődőt se körülöttük. Azaz, az igazság kedvéért, egyetlen egyszer láttam, hogy beszélnek valakivel, de ismertem őket, azok is Jehova tanúi voltak...
Vajon miért nem érdekli az embereket Jehova tanúi INGYENES Biblia tanulmányozása?
A, Világiak, hitetlenek
B, Sátán megkeményítette a szívüket
C, Megvan a saját hitük
D, Tudják, hogy megy a beetetés a drog dílereknél
E, Tanultak marketinget/ismerik a reklámfogásokat
F, Tudják, hogy az életben semmi sincs INGYEN
Na nézzük csak, mennyi is az annyi?
Kezdésnek ott van "az idő pénz" problémája. Onnantól, hogy megszólít bárhol egy Jehova tanúja, hogy a hitéről tartson neked kiselőadást, bizony rabolja a drága időd!
Aztán ott vannak az adomány ládák. Bár ez a szervezet szereti hangoztatni, hogy náluk nincs "perselycsörgetés" és régebben cikkeztek kiadványaikban arról, hogy más vallásoknál már bankkártyával is lehet adakozni és hogy ez mennyire elítélendő, néhány évvel később náluk is csak bevezetésre került a bank/hitelkártyás adakozás, sőt, akár online is adakozhatsz nekik! Annak ellenére, hogy néhány éve még a Sátántól valónak tartották az internetet és óva intették a kedves testvéreket a világhálótól...
Ami pedig a perselyeket illeti, náluk nem kis persely van, hanem, ha emlékezetem nem csal, jó nagy adományládák. Több is! A ládákat méretüknél fogva, no meg hogy különbnek tűnjenek, nem hordozzák körbe, helyette megy a csöndes lelki terror. Belecsempészik az előadásokba az adományozás fontosságát, vagy csak simán bekiabálják a kongresszusokon minden szünetben, hogy "üresek az adományládák, kedves testvérek!"...
Emellett az adomány ládákon ott díszelegnek a kis cetlik, természetesen nyomatéknak Bibliából kiragadott részlettel, hogy ama láda mire is hivatott. Mert hát igaz, hogy ingyen vettétek, ingyen adjátok, de azért mégiscsak ott van az a szerencsétlen özvegyasszony a két fillérjével szóval nektek is bele kell adnotok apait, anyait kedves testvérek a világméretű munkába, a terembérlésbe, a rezsibe és a több száz és ezerféle különböző kiadásokba, mert hát... semmi sincs ingyen?
Azon gondolkodtam, ilyen alapon mit szólnának a kedves testvérek, ha az INGYENES házi bibliatanulmányozás során is odapakolnák az emberek a maguk kis adományládáik otthonaikban a kijárathoz. Mert hát mégiscsak INGYENES bibliatanulmányozásról volt szó, nem pedig vendéglátásról az ÉN költségemen! Nekem is fizetni kell ugye a rezsit, főleg télen. Ha jön hozzánk valaki, csak restelljük, ha hideg vagy sötét van nálunk. Ki is kell takarítani, mert mégiscsak úgy járja, de azt se kis manók vagy angyalkák végzik el varázsütésre. Meg is illik kínálni a hozzánk betérőt egy kis innivalóval, esetleg harapnivalóval, na, azt se a szél fújja össze. Ez bizony mind-mind költség, akárhogy is nézzük.
A heti többszöri gyülekezetbe járás szintén plusz költség. Ha autóval megy az ember, ott az üzemanyag költség, kopik a kocsi és fennáll az esetleges baleset veszélye is. Ha tömegközlekedéssel megyünk, legtöbbünknek az sincs ingyen és ott is érhet minket baleset, atrocitás, lopás...
Akkor az ember azért csak hiú, még ha kicsit is, szóval ha megyünk valahova vagy hozzánk jönnek, csak rendbe szedjük magunkat, szép ruhába öltözünk, amit aztán idővel mosni, esetleg vasalni is kell... Szőrszálhasogatásnak tűnhet, de sok kicsi, sokra megy!
Ott vannak még a kongresszusok is, amik általában több száz kilométerre vannak és 2-3 naposak. Az útiköltség, az esetleges szállás, az étkezés... pénz, pénz, pénz.
Önkénteskedni a szervezetnek, akár prédikálással, akár Királyság-terem építéssel/takarítással, összejöveteli/kivonulási hely felajánlásával... (Van, hogy a szervezet vásárol jobb helyen, lepukkant ingatlant, felújíttatja ingyen és bérmentve a testvérekkel, aztán jó pénzen továbbad rajta. A pénz természetesen a szervezeté, az önkéntesekre meg Jehova fénye ragyog, azt lakjanak jól vele.)
Ezek mellett ott vannak a kis szívességek, amiket a testvéreknek illik megtennünk. Segíteni ebben-abban, elvinni-hozni őket ide-oda, kölcsön adni ezt-azt, pénzzel támogatni... (ezek személyesen is tapasztalt dolgok).
Az idősek pedig természetesen akkor szolgálják legjobban Jehovát, ha a vagyonukat, ingóságaikat, ingatlanjukat (persze csak ha tehermentes!) a szervezetre hagyományozzák, vagy valamelyik vénre, testvérre, testvérnőre. Még akkor is, ha lenne jogos örökös, csak éppen az "világi"...
Mindezekkel nem azt akarom mondani, hogy más hobby, kedvtelés, hóbort, hit, szenvedély, stb. nem kerül pénzbe, csupán arról van szó, hogy nagyon nem mindegy, mire költi az ember a nehezen megkeresett kis pénzecskéjét.
Emlékszem, egyik szerettemet többek között olyannal puhították meg, hogy megkérdezték, mi a kedvenc állata. Ártatlannak tűnő kérdés, nem igaz? Megválaszolta. No, jött is rá a válasz, hogy, na épp ezért kell csatlakoznia ehhez a szervezethez, mert így majd a "földi paradicsomban" lehetősége lesz, hogy ilyen állatai legyenek!
Mondanom sem kell, sajnos ennek a szerettemnek is több volt a pénze, mint az esze. Amennyit erre az emberi szervezetre költött, abból rengeteget vehetett volna a kedvenc állatából...
A szomorú igazság az, hogy ha bankba/matracba/uborkás üvegbe tette volna azt a pénzt, vagy menhely(ek)nek/betegeknek/rászorulóknak adományozta volna, még abból is több haszna lett volna.
Persze legjobban akkor jár az ember, ha magára és a szeretteire költi a pénzét, erejét és a drága idejét, nem pedig tolja egy, akár isten nevében tetszelgő, emberi szervezet szekerét.
Néhány ötlet:
Tölts minőségi időt szeretteiddel vagy akár csak magaddal! Költs magadra/magatokra, de persze megfelelő mértékkel! Olvass, tanulj, tanulj nyelveket, utazz, kirándulj, próbálj ki új dolgokat, lazíts, pihenj, tegyél félre, hiszen ember tervez, élet végez...
Tanulság:
A, Sok kicsi sokra megy
B, Az okos, más kárán tanul
C, Többet ésszel, mint pénzzel
D, Az életben az ingyenes dolgok a legdrágábbak
E, Az életben SEMMI SINCS INGYEN
Biztosan van még olyan, amit kifelejtettem, de hirtelen ennyi jutott eszembe.
Később írok majd arról is, hogy mennyire bibliatanulmányozás ez az ingyenesnek semmiképpen nem mondható bibliatanulmányozás.
El is készült: Biblia tanulmányozás-e az a "bibliatanulmányozás"
Ajánló:
Valahol régebben olvastam, úgy emlékszem itt Magyarországon volt és magyar, volt tanú írta, hogy egy kongresszuson annyira zsorválták a "kedves testvéreket" azzal, hogy üresek az adományládák, hogy a végén már ékszereket, karórákat is dobáltak az adományládákba az összegyűltek, pedig a kellő összeg talán már az első napon összejött! Sajnos nem sikerült meglelnem, bár lehet itt van valamelyik cikknél a kommentek között, azokat is érdemes elolvasni!
Gombok az adományládában
"Önkéntes adományozás"?
Továbbra is elapadnak az adományok
Romániában is elapadnak az adományok kongresszusi felvétellel!
Jehova tanúinál online is lehet adakozni
